Mindig a legfrissebb!

Alapok

Pénzügyeink.

 


Komoly fordulat jön a magyar gazdaságban - a jövő héten minden kiderül

2011. június 10., péntek 7:05   Ádám János

Az áprilisi csúcs után fordulatot vehetett a magyar infláció májusban és elkezdődhet az áremelkedés lassulása. Az élelmiszerárak ugyanakkor továbbra is sok bizonytalanságot hordoznak magukban, főképp, hogy a májusi inflációs statisztika általában az év meglepetés hónapja.

Az áprilisi 4,7 százalékos inflációs adat után - ami a januártól kezdődő fokozatos emelkedés csúcsa volt feltehetően - a májusi fogyasztói árindex 4,5 százalékra mérséklődhet a Napi Gazdaság konszenzusa szerint, és az elemzők várakozásai alapján innentől kezdve már csak lefele fog csordogálni az év során.

Abban, hogy a drágulás üteme irányt vált, nagy szerepe lehet a bázishatásoknak - mondta lapunknak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Tavaly májusban 10,8 százalékkal drágult a vezetékes gáz, egy év elteltével ez azonban kikerül a bázisból. A másik az üzemanyagok áralakulása: a tavalyi magas bázisok miatt, valamint a májusban megfigyelt stagnálás, esetenként csökkenés segítheti a fogyasztói árindexet lejjebb szorítani.

Május a zsákbamacska

A kockázatok ugyanakkor nagyok, a májusi adat jellemzően az év legbizonytalanabb adata, főként a primőr termékek miatt. A szezon kezdete miatt a zöldségek ára ilyenkor havi alapon mindig emelkedik, ennek mértéke azonban "zsákbamacska", kérdéses, hogy mennyire drágulnak tavalyhoz képest. Tavaly májusban csak 1,1 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ám 2009-ben kiemelkedően magas, 4,9 százalékos volt az emelkedés egyetlen hónap alatt.

Ezt a hatást leszámítva azonban az élelmiszerek ősz óta tartó drágulásánál fordulat következhet be. Ugyan további áremelkedés várható az élelmiszereknél - főként a feldolgozott élelmiszerek, húsok miatt -, ám ez a tempó jelentősen fékeződik és egyes termékeknél pedig árcsökkenés lesz majd megfigyelhető. A gyümölcsöknél is kisebb árnyomás várható: ugyan idén is voltak fagykárok Szabolcsban, ám ezek a veszteségek nem közelítik meg a tavaly ilyenkor elpusztult termést, ami lejjebb nyomhatja az árakat. A komoly dezinfláció augusztusban kezdődhet majd, főként a gabonaárak miatt, melyek tavaly nyáron - részben hazai okok miatt, részben az oroszországi erdőtüzek és gyengébb nemzetközi terméseredmények miatt - emelkedtek egyre magasabb szintekre - emlékeztet a Takarékbank szakértője.

Sok a kockázat

Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője ugyanakkor figyelmeztet: a környező országok már megjelent májusi inflációs adatai és a szokásos szezonális hatások alapján arra lehet számítani, hogy az élelmiszerárak ismét jelentősen felfelé húzzák majd az indexet. Ráadásul az agrár termelői árindex alakulásából kiindulva továbbra is az látszik, hogy idén 10 százalék körüli élelmiszerár drágulással számolhatunk. Biztató ugyanakkor - emeli ki a szakértő -, hogy az emelkedés nagy része feltehetően már mögöttünk van, a nemzetközi indexek március óta nem jeleznek jelentősebb drágulást a globális élelmiszerárakban. Az előrejelzést persze nehezíti a heves esőzések illetve a németországi járvány hatásainak számszerűsítése - véli az elemző.

A többi termékcsoportot vizsgálva az erős forint továbbra is tompíthatja a tartós fogyasztási cikkek áralakulását, a szolgáltatásoknál pedig érdemes lesz figyelni a fejleményeket, hiszen erre kiemelt figyelmet fordít a jegybank a kamatdöntések során. A kedvező évkezdet után kellemetlen meglepetést okoztak a márciusi és áprilisi adatok, és nagyban hozzájárultak a maginfláció növekedéséhez - emelte ki Bebesy Dániel.

Ez nem elég a kamatvágáshoz

A kilátásokat illetően a gyengébb belső fogyasztás bővülés fegyelmező erővel bírhat az árakra és feltehetően a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése és a devizahitelek árfolyam befixálása sem okoz jelentősebb változást. A jövőre életbelépő fiskális megszorítások ráadásul továbbra is nyomás alatt tarthatják a hazai fogyasztást, így az inflációt is. A Takarékbank szekértője szerint a nyári hónapokra némileg 4 százalék fölé lassulhat a drágulás üteme, ami ősszel tovább mérséklődik és év végére akár 3,5 százalék alá is süllyedhet. Ennek ellenére azonban nem várható a jegybanktól kamatvágás idén: ezek a tényezők inkább csak a lefelé mutató kockázatokat erősítik, ami nem elég egy enyhítéshez a Budapest Alapkezelő elemzője szerint.

 

Meghökkentő adat: a legtöbb devizahiteles jobban járt

Forrás: hirado.hu | 2011. június 07. kedd 18:16 |

Bár a devizahitelesek törlesztő részletei az elmúlt években akár több tízezer forinttal is emelkedtek, mégsem jelenthető ki egyértelműen, hogy jobban jártak volna, ha forint alapú kölcsönt igényelnek.

Garantált árfolyam alkalmazásával segítene a kormány a bajba jutott devizahiteleseken, a tervezett nemzeti eszközkezelő társaság pedig a szociális rászorultság függvényében megvásárolná a fizetni nem tudó adós lakását, amelyet ezt követően a korábbi tulajdonos bérlőként használhatna. Az otthonvédelmi akcióterv részleteiről keddi ülésén tárgyal a kormány.

Az árfolyam az oka

A devizahitelesek többsége a nem várt árfolyam-ingadozás miatt került nehéz helyzetbe. A korábban slágernek számító svájci frank alapú lakáshitelt a legtöbben 2007-2008-ban, a gazdasági válság kirobbanásáig igényelték 150 forint körüli, vagy az alatti árfolyamnál. Ennek a kölcsönnek a kamata jóval kedvezőbb volt a forinthitelekhez viszonyítva. A svájci deviza azonban jelentős erősödésnek indult, nemcsak a forinthoz, hanem az euróhoz képest is. Az elmúlt egy évben már tartósan 200 forint feletti a jegyzés – a héten 220 fölé is benézett frank –, így sokakban felmerült már a kérdés: mennyit fizetett rá, milyen kölcsönnel járt volna jobban?

Az egyes deviza- és forintalapú hitelek költségeit a konstrukciókból adódó eltérések, például a futamidő miatt pontosan nem lehet összevetni, a tendenciák azonban nyomon követhetők.

Jen, euró, frank, forint

portfolio.hu az MNB-statisztikák szerinti átlagos hitelkondíciókkal számolva összehasonlította a 2007 októberében felvett deviza és forint alapú kölcsönöket, a törlesztő részletek változását 2010 végéig vizsgálta. Az elemzés szerint egy húsz évre folyósított nyolcmillió forintos lakáshitelt alapul véve a legnagyobb arányban – 42 százalékkal – a japán jen hitelesek törlesztő részlete emelkedett, a kezdeti 47 ezer forint helyett eddig átlagosan 66.500 forintot fizettek, azonban összességében – legalábbis idáig – még mindig ők költötték a legkevesebbet.

A vizsgált időszakban az euróhitelesek költségei 14 százalékkal emelkedtek, a kezdeti 64.600 forint helyett átlagosan 73.700 forintot fizettek, míg a svájci frankosoknak – akik 2007 októberében 60.700 forinttal kezdték a törlesztést – átlagosan 15 ezer forinttal növekedtek a kiadásaik, idáig átlagosan 75.800 forint törlesztővel számolhattak. (Az erős frank miatt ezekben a hónapokban ennél mintegy tízezer forinttal nagyobb a törlesztő részlet). A legkevésbé a forinthitelt választók havi kiadási növekedtek, az első havi 91 ezer forint helyett három év átlagában 96-97 ezer forintot fizettek. Hasonló sorrend állítható fel a 15, illetve 25 évre felvett nyolcmillió forintos lakáshitelek esetében is.

Látszólagos vagy valódi előny?

A példákból az látszik, hogy hiába emelkedett a frank és a jen árfolyama jelentősen, összességében mégis a forinthitelesek fizették eddig a legtöbbet, hiszen a devizahitellel rendelkezők törlesztő részlete sok esetben még ma sem érte utol az ugyanolyan összeg és futamidő mellett folyósított forinthitel törlesztő részletét. Átlagosan a jenhitelesek fizették a legkevesebbet, ugyanakkor mégsem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ők állnak a legjobban. Nem tudni ugyanis, hogy utóbbiak a hitelfelvétel pillanatában vállaltak volna-e ekkora törlesztőrészlet-emelkedést. Fontos megjegyezni azt, hogy a felvett hitelek jelentős többségét még évekig törlesztik az adósok, tehát csak részeredményről lehet beszélni. Nem tudni ugyanis sem a jövőbeni kamatokat, sem pedig az árfolyamokat.

Kevés az átváltás

A Magatartási Kódexet aláíró bankok vállalták, hogy lehetővé teszik ügyfeleik számára a devizahitelek átváltását forintra. Az OTP Banktól származó információnk szerint kevesen élnek a lehetőséggel, hiszen ebben az esetben ugyan kiszámíthatóvá válik a törlesztő részlet, és további árfolyamgyengüléstől sem kell tartani, az átváltással azonban – a svájci frank jelenlegi árfolyamát tekintve – akár több százezres veszteséget is realizálhat az ügyfél. Például egy 2005-ben húsz évre felvett hatmillió forintos svájci frank alapú hitelt jelenleg csak 6.300.000 forinttal lehetne kiváltani.

Ráadásul a forinthitelek kamata még mindig magasabb a devizahitelekénél, azaz forintban számolva magasabb törlesztő részlettel kell kalkulálni. Mindez a régóta törlesztő és az átlagosnál rövidebb futamidőt választó adós esetében nem feltétlenül igaz.

Kiszámíthatatlan jövő

Palkó István, a portfolio.hu elemzője kérdésünkre elmondta: a svájci frankban eladósodottak törlesztő részleteit nemcsak a forint/euró, hanem az euró/svájci frank jegyzés is befolyásolja. Utóbbi alakulása szempontjából döntő lehet, hogy az Európai Unió talál-e tartós megoldást az adósságválsággal kapcsolatos problémák kezelésére, emellett a jegyzéseket a svájci és a magyar gazdaság megítélése is befolyásolja.

A szakember felhívta a figyelmet, hogy ha a jelenlegi euró/svájci frank árfolyam mellett a forint bármilyen oknál fogva gyengülni kezdene, könnyen 230 forint fölé szökhet az alpesi deviza jegyzése. Az elemző szerint a közeljövőben 200 forintnál gyengébb svájci frank nem valószínű.

 

 

10 kétség az adósmentés körül

Az Otthonvédelmi Akcióterv már bejelentett öt pontja egyelőre elnagyolt. Nagyon sok kérdést majd a törvényi szabályozás, illetve az ez alapján kidolgozott banki belső szabályzatok, eljárási rendek fognak pontosítani. Az fn.hu 10 pontban foglalta össze, hogy melyek a legfontosabb nyitva maradt kérdések.

Brückner Gergely

2011. június 6. 06:00

 

I. Árfolyamgát

1. A technikai kérdések

Ki és mikor kérheti az árfolyamrögzítést? Egyáltalán az árfolyamrögzítést kell majd kérni, vagy a nyugdíjpénztári tagságról szóló döntésnél megismert technika szerint éppen fordítva, vagyis akkor kell eljárni, ha azt szeretnénk, hogy minden maradjon a szerződés szerint? Szinte biztos, hogy ezúttal nem lesz fordított logika, vagyis majd az ügyfélnek kell bemennie a bankba, neki kell majd kérnie a szerződés módosítását. 


Kérdés továbbá, hogy adott időintervallumban lehet az árfolyamrögzítést választani, majd onnantól 2014. december 31-ig már a rögzített árfolyam érvényes? Vagy a fordulónapig bármikor át lehet térni a rögzített árfolyamra? Van-e visszaút? Vagyis, aki egyszer rögzített árfolyamot választott, visszatérhet-e a teljes törlesztésre? Csak valószínűsíteni lehet, hogy a végső megoldás az lesz, hogy 2014 végéig a módosított szerződés lesz érvényben, aki ezt az utat választja, az menet közben nem léphet vissza.

2. A türelmi idő után

A bejelentett csomag szerint 2014. december 31-ig, vagyis egyfajta türelmi időszakra lehet rögzíteni a törlesztések árfolyamát, majd meg kell kezdeni az elhalasztott törlesztések, azaz az új adósság visszafizetését. Ezzel 2015. január 1-jétől akár jelentősen is megnőhet az árfolyamgátat választó ügyfelek törlesztőrészlete. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor azt mondta erről, hogy 15 százaléknál jobban nem nőhet ekkor sem a törlesztés? Ennek vajon mi lesz a technikája? 

II. Moratórium és Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET)

3. A kvóták mérete

Miután elindul a nemteljesítő adósok lakásainak értékesítése, a bankok és a kormány által elfogadott eljárás szerint igen alacsony kvóták alapján lehet majd elárverezni a lakásokat. A moratórium ilyen feloldása mellett változhat-e a törlesztési hajlandóság? Érezhető mértékben javul-e a bankok pénzügyi pozíciója?

4. Az elárverezhető lakások kiválasztása

Mi alapján választják ki az eladható ingatlanokat? Azt a lakást adja el majd a bank, amelyik piacképes és egyáltalán el lehet adni, aztán megáll arra az évre, ha elérte a limitet? Esetleg sorsol? Vagy valamilyen kompetens döntéshozó válogat? Egy biztos: az, akinek a lakása majd beleesik az eladható lakás kategóriába biztosan tudni szeretné, hogy miképpen lett pont ő a szerencsés kiválasztott? 

5. Tényleg veszi az állam?

Az ígéret szerint a NET a hitelszerződés szerinti forgalmi érték 55, egyéb városokban 50, községekben pedig 35 százalékáért megvásárol ingatlanokat, és bérleti jogot biztosít az adósok számára. Mindez fontos és lényeges intézkedésnek tűnik, de Matolcsy György lapunknak azt nyilatkozta, jövőre 5 milliárd forintot szánnak az eszközkezelőre. Ha ez az összeg teljes egészében lakásvásárlást jelent (aligha, hiszen kamattámogatásról is született ígéret), akkor 15 millió forintos átlagos forgalmi értéket és 50 százalékos átlagos vásárlási árat feltételezve, ez mindössze fölfelé kerekítve is 667 lakás megvételére elegendő. Figyelem, tavaly év végén 90 ezer ingatlanhoz kapcsolódott problémás hitel!

6. Bérlakás-program

Miképpen fog működni a bérlakásprogram? Az újonnan épült bérlakásokat természetesen lehet racionálisan építeni, de mi lesz a megvásárolt ingatlanokkal? A NET, mint valami országos főúr, teljesen elszórtan, különböző társasházakban rendelkezik majd egy-egy lakással? Hogyan lehet egy ilyen teljesen szedett-vedett portfóliót egy állami intézménynek működtetnie?

III. A bankok kérdései

7. Könyvelés, számvitel

A bankoknak nagyon fontos lesz, hogy miképpen kell lekönyvelni azt, ha az aktuális 220 forintos svájcifrank-árfolyam mellett 180 forintos árfolyamon törlesztenek a kedves ügyfelek. Természetesen biztosan kitalálják majd az okosok, hogy milyen technikával lehet ezt elszámolni, de erről még zavar van. A megoldás bizonyára valamilyen elhatárolás lesz, ami segít abban, hogy ne kavarja meg az egyes évek jövedelmezőségét.

8. Különadó

A bankok úgy írtak alá egy lényeges megállapodást, hogy az számukra kiemelten fontos kérdéseket nem kezelt, eltolt. Hogyan fog alakulni a pénzügyi szektor különadója 2013 után? Amit biztosan lehet tudni, hogy valamilyen adót továbbra is szeretne beszedni a kormány a bankoktól, de azt, hogy ezt a megelőző évek bázisán számolják, vagy valamiképpen, a ma még nem ismert, de tervezett egységes európai uniós bankadóval lenne egyenlő, nos, erről semmit nem tudni. Igaz, hangsúlyozottan, arról sem, hogy lesz-e európai bankadó, és ha igen, akkor milyen mértékű?

9. Hitelezési kedvezmény

Nem szerepel a megállapodásban még utalás sem arra nézve, hogy kapnak-e adókedvezményt a hitelezésben serénykedő bankok. Ha ez nincsen végleg elfelejtve, akkor milyen hitelezési aktivitás, milyen mérlegfőösszeg-növekedés, vagy milyen célzott (például kkv-knak szóló) kihelyezés mellett csökkenthetik a bankok a különadójukat?

IV. És, akikkel senki nem foglalkozott

10. Jó adósok kamatai

Végül egy pont, ami nagyon hiányzik. Az egész csomag semmilyen módon nem kezel kamatokat. Természetesen lehet visszafelé mutogatni, vagyis korábban különböző szabályozások már mérsékelték a bankok mozgásterét. Ugyanakkor a devizahitelezés egyik legsúlyosabb problémája, hogy a jó ügyfelek továbbra is rettentő magas kamattal törlesztik korábban felvett devizahiteleiket, ezzel semmit nem kezdett az Otthonvédelmi Akcióterv.

 

 

Nyugdíjkilátások: elkerülhetetlen az öngondoskodás (2011-05-31 14:25:46)

GeneraliMagyarországon egyre többen látják úgy, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer önmagában hosszú távon nem biztosít megfelelő életszínvonalú időskort, ezért mindenképpen szükséges a pénzügyi öngondoskodás valamilyen formája. Ezt támasztja alá a Generali-Providencia Biztosító legutóbbi felmérése is, melyben többek között a válaszadók pénzügyi tudatosságát, megtakarítási és öngondoskodási hajlandóságát vizsgálták. A kutatást a keddi Generali Nyugdíjkonferencián mutatta be Paál Zoltán ügyvezető igazgató.

Az Eurostat előrejelzése alapján, Magyarországon a jelenlegi 24%-ról 2030-ra 34%-ra, míg 2040-re már 40%-ra emelkedik a 65 éven felüliek aránya. Az egész Európára jellemző demográfiai bomba egyik legsúlyosabb hatása a nyugdíjrendszer működésében mutatkozhat meg a következő évtizedekben. A Generali reprezentatív kutatásából kiderült, hazánkban is egyre többen ismerik már fel a demográfiai helyzetből és a járulékfizetők alacsony számából fakadó veszélyeket. A megkérdezettek 62%-a például biztos abban, hogy várható nyugdíja nem lesz elegendő a kívánt színvonalú életvitelre, és csupán 5% gondolja, hogy nyugdíjából kellő módon meg tud majd élni. A megkérdezettek 72%-a szerint 2010-ben romlott a saját háztartásuk anyagi helyzete. A válaszadók szerint ahhoz, a majdani nyugdíjasok megfelelő ellátást kapjanak, emelni fogják a nyugdíjkorhatárt és a járulékokat, egyre kevesebb nyugdíjat tud kifizetni az állam, az egyén pedig vagy tovább dolgozik, vagy előtakarékossággal készül fel a nyugdíjas éveire.

Mindezek ismeretében nem meglepő az sem, hogy a kutatásban résztvevők több mint fele (53%) már gondolkodott azon, miből fog megélni idős korában. Azok a válaszadók, akik már aktívan foglalkoztak a nyugdíjas éveikről való gondoskodással, leginkább a házi, vagy a bankszámlán történő megtakarítást részesítik előnyben (30%) annak ellenére, hogy a spórolás ezen formája csekély, illetve semmilyen kamatot nem nyújt számukra. 28-28%-ot tesz ki azoknak az aránya, akik életbiztosítást kötöttek, vagy önkéntes magánnyugdíjpénztárba léptek. A nyugdíj melletti munkát illetve és az ingatlanbefektetést viszonylag kevés válaszadó tartotta kivitelezhető megoldásnak az időskori pénzügyi függetlenség eléréséhez.

Generali nyugdíj 1



A kutatásból kiderült az is, hogy az emberek kezdik megérteni, az előrelátás és a tudatos pénzügyi gazdálkodás nélkül nehezen tervezhetőek és finanszírozhatóak az életük fontosabb állomásai. Ezzel párhuzamosan növekvő pénzügyi tudatosságára enged következtetni az is, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő befektetések összege és a szerződések száma lassú emelkedésnek indult az elmúlt egy év során.

"Felmérésünk során arra a megállapításra jutottunk, hogy az emberek jelentős része nem bízik már a tisztán állami ellátásban, tudja, hogy saját erejéből is gondoskodnia kellene időskori anyagi függetlenségéről. A nehéz gazdasági helyzetben különösen fontos, hogy igyekezzünk olyan szolgáltatásokat kidolgozni, amelyek közül a nehéz anyagi helyzetben élők is megtalálhatják azt a megoldást, amivel el tudják indítani nyugdíjcélú megtakarításukat. Ennek szellemében társaságunknál az Ezüstkor Nyugdíjprogram eltérő élethelyzetű és anyagi lehetőségekkel rendelkezők számára is személyre szabott megtakarítási lehetőséget nyújt" - ismertette Paál Zoltán, a Generali ügyvezető igazgatója.

A lehetséges nyugdíjcélú megtakarítások ismertségét is vizsgálta a kutatás, ami szintén érdekes eredményeket mutatott. A megtakarítási formák közül messze kiemelkedett az említések során az önkéntes nyugdíjpénztár (55%) és a nyugdíjcélú életbiztosítás (36%), de minden negyedik megkérdezett az egyszerű bankbetétet is felsorolta, mint lehetséges megtakarítási formát.

A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők 60%-a havonta 5-10 ezer forint közötti összeget tud félretenni erre a célra, 24%-uk pedig 10-20 ezer közötti összeget spórol meg, havi 20 ezer forint feletti összeget pedig 16 %-uk képes jelenleg megspórolni. 

Generali nyugdíj 2



"Minél korábban kezd el valaki félretenni a nyugdíjas éveire, annál kisebb havi terhet jelent számára a takarékoskodás. Pályakezdőként havi 5-10 ezer forint közötti összeggel is megalapozhatjuk a nyugodt időskort, de emellett a Generalinál minden élethelyzetre tudunk megoldást kínálni. Ezzel együtt arra törekszünk, hogy minél előbb tudatosuljon a fiatalokban is, hogy az öngondoskodást nem lehet elég korán elkezdeni" - tette hozzá Paál Zoltán.

(www.tozsdeforum.hu)

 

Megjött Orbánék mentőcsomagja: ez a végső megoldás

2011.05.30. 11:02

 

Hétfő délután sajtótájékoztatón jelentette be a kormány és a Bankszövetség között több hónapja tartó tárgyalások eredményét Orbán Viktor miniszterelnök, Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. A frankhitelesek esetében 180 forintos védőárfolyam jön, október 1-jéig pedig a 30 millió forint feletti ingatlanokat árverezik csak el, ezt követően az olcsóbb lakásokra negyedévente 2 százalékról fokozatosan növekvő kvótát szabnak ki. 


Örülök, hogy hosszú viták után eljött az a pillanat, amelyben együtt tudunk bejelentést tenni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Sikerült találni néhány olyan húsbavágó pontot, amelyekben sikerült egyetértésre jutni a két fél között - mondta. Ötpontos megállapodásról van szó, mely az egyik legfontosabb társadalmi kérdést kezeli. A programot otthonvédelmi akciótervnek nevezhetjük, mely az eladósodott családokat, az "előző korszak áldozatait" segíti. Minderről a parlamentnek jogszabályokat kell alkotnia.

Az öt pont:

1. Árfolyamgát: önkéntes módon rögzített törlesztési árfolyam a lakáshitellel rendelkező devizahitelesek számára. 2014. december 31-égi a frankhitelesek 180 forintos árfolyamon törleszthetnek, hasonló árfolyamgát lesz érvényben az euró- és jenhitelesek esetében is.

2. Lakásárverezések: a moratórium nem tartható fenn, ugyanakkor meg kell védeni az adósokat a lakáspiaci hiénáktól. Ezért először csak nagy értékű és alapterületű ingatlanok árverezésére kerülhet sor, valamint egy településtípus ill. megyék szerinti kvótarendszert alkalmaznak.

3. Segítségnyújtás a bajba jutottaknak: a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása. Ez két módon segít a lakásukat elvesztőknek: zöldmezős állami beruházásként lakásépítési programot épít, valamint a társaság megvásárolja az adós lakását, aki bérlőként lakhat tovább a lakásban. Erre az önkormányzatokkal szoros együttműködést indítanak.

4.Visszaáll az euró alapú lakáshitelezés, mivel a jelenlegi helyzet az EU szabályai szerint nem tarható fenn, de csak az euróalapú, a minimálbért 15-szörösen meghaladó jövedelemmel,rendelkezők vehetik igénybe.

5.Lakásváltási kamattámogatás lép életbe legfeljebb öt éven át, ez legkedvezőbb esetben elérheti az évi 3,5%-ot is.

A moratórium feloldásának menete

Kérdésre válaszolva Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elmondta: 2011. július 1. és 2011. október 1-je között a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok és 20 milliónál nagyobb hitelösszegek esetében lehet árverezni az ingatlanokat. A negyedik negyedévben az érintett, kisebb értékű lakások 2%-a árverezhető el, majd ez az arány 2012-ben negyedévente 3% lesz, 2013-tól pedig 1 százalékponttal nő. 

Védőárfolyam

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a legfontosabb kérdésekben, az árverezési moratórium feloldásában, az árfolyam-védősávban sikerült megegyezni: a frank esetében 180, az euró estében 250 forint, a jen esetében 200 forint lesz a védőárfolyam. Mint mondta, a még nem lezárt kérdésekben folytatódnak az együttműködések, most azonban új szakasz nyílt.

Elemzői reakciók

Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta, ez átmeneti segítség, nem csökkenti, csak későbbre tolja a törlesztés egy részét. Mint mondta, kérdés, hogy hányan fognak élni ezzel a lehetőséggel, ha sokan választják, élénkítheti a belföldi keresletet. Véleménye szerint a kihirdetett akcióterv korlátozhatja a svájci frank további erősödésének hatását.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt hangsúlyozta, hogy az árfolyamrögzítés azokon nem segít, akik nem tudják törleszteni hiteleiket. Azoknak, akik még képesek fizetni, átmeneti könnyebbséget jelenthet a törlesztési árfolyam rögzítése, de ezt a segítséget "kamatostul kell majd visszafizetniük" - hívta fel a figyelmet.

Az elemző arra alig látott esélyt, hogy például a svájci frank árfolyama elérje a 180 forintos szintet, így a különbözet - a rögzített és a valós árfolyam között - az ügyfelek tartozását növeli, vélhetően minden hónapban. Suppan Gergely szerint a svájci frank euróval szembeni gyengülése ellen hat a "bivalyerős lábakon álló" svájci gazdaság: a 15 százalékos folyó fizetési többlet, a szintén többletes jövedelemegyenleg, a nettó hitelező pozíció, és azok az adózási szabályok, amelyek miatt az alpesi ország adóparadicsomnak minősül. 

A frankhiteleseknek egyedül az jelenthetne segítséget, ha a forint jelentősen erősödni tudna az euróval szemben.

Azt azonban nem árt észben tartaniuk a frankhiteleseknek, hogy aki él a törlesztőárfolyam rögzítés lehetőségével, annak el kell kezdenie a spórolást is, hiszen évek múlva a különbözetet is fizetnie kell - hívta fel a figyelmet.

A bankok számára az árfolyamrögzítés rövid távon ugyan segítséget jelenthet azzal, hogy kevesebb hiteles dől be most, a probléma azonban újrajelentkezik három év múlva. Ráadásul a megoldás a bankoknak kényszerhitelezést is jelent, elvonja a forrásokat, amit valahogy kezelniük kell - tette hozzá Suppan Gergely.